HTML

sic transit gloria mundi

Nem értem mi történik itt... Biztos én vagyok a hülye.

Friss topikok

"Gusztustalan médiatermék"

Obskurus 2013.03.21. 22:33

Kumin Ferenc nem érti.

Mármint hogy Európa nyugati részén nem hülyék az emberek, és hogy ott nem működik a belepiszkálás a szólásszabadságba.

Eljutottunk odáig, hogy már gyerekeknek szóló híradókba is bekerült Magyarország. Vagyis az, hogy kifelé tartunk az EU-ból. Gondolom, csak hogy ne lepődjenek meg majd a Magyarország alakú fekete folton a térképen.

Itthon még a felnőtteknek szóló híradókban is csak az megy, hogy "itt minden milyen fasza, nincs itt kérem semmi baj, nem süllyedünk".

Két lehetőség van:

1. Ők maguk sem fogják fel hogy milyen hülyék, és amit csinálnak, az öngyilkosság. Csak az a baj, hogy nem az övéké, hanem megöngyilkolják vele az országot.

2. Pontosan tudják hogy mit csinálnak. (Ha így van, az hazaárulás, és ahhoz méltóan is kell büntetni.)

Egyik változat rosszabb mint a másik, de szerintem a második verzió él.

Pedig Kumin régen nem is volt hülye, de úgy látszik egy kis pénzért simán eladta a lelkét.

Jó lenne elgondolkodni fiúk, mert felnő a faszságaitokon egy korosztály odakinn, aki elkönyveli miattatok, hogy ebben az országban hülyék irányítanak birkákat. Akkor aztán külön lesz majd nemulass, lehet felháborodni, hogy hogy bánnak ezek velünk. Hát úgy, ahogyan megdolgoztatok érte.

A másik pedig hogy nem annak kellene lennie az alap reakciónak minden ilyen külföldről jövő kritikára, amit egy kellően részeg agresszív kocsmatöltelék ad, nevesül: "Mivamivamiva... Há' nemúgyaza'... Mit pofázol te bele hogy hogy tartom én otthon a családot..." Aztán ütünk. Egyszer esetleg találkoztok egy tökösebb, erősebb valakivel, aki a ti a arcotokat is beveri. Egyébként is lassan tényleg hülyének néz mindenki titeket odakinn, nem kell erre rájátszani. Illemből nem mondják csak meg, hogy szar szagotok van, de amikor nem vagytok ott, akkor nyílt téma, és ezt gondolom ti is tudjátok.


Alább az anyagok, amikről ez eszembe jutott:

http://index.hu/belfold/2013/03/21/kumin_ferenc_kiborult_egy_rajzfilmen/

Címkék: fidesz országimázs európa Németország

Szólj hozzá!

Apámat a szádra ne vedd (te bunkó...)

Obskurus 2013.03.18. 16:36

Te büdös mocskos KISZ titkár. Te kis kollaboráns senkiházi.

Az én apámat te ne kommunistázd, mert amíg te a KISZ-ben meg a MISZOT-ban "belülről rohasztottad a rendszert", addig őt a kisbetűs párt nem engedte főiskolán továbbtanulni sem.

Megjegyzés: Kövér nagyapja „Szocialista Hazáért Érdemrendet" kapott, Kövér apja, Kövér László testvérei és ő maga is MSZMP-tagok voltak.

Nekem te ne magyarázz a kommunizmusról ezek után te opportunista szar.

Címkék: fidesz Magyarország Kövér

Szólj hozzá!

A Csaló.

Obskurus 2012.03.30. 22:52

Hallgatom Schmitt Pál nem lemondásával kapcsolatosan adott interjúját.

Elöljáróban: Miért felvételről ment? Talán élőben nem tudott volna kellően összefogottan, összefüggően nyilatkozni Schmitt úr?

Menjünk végig rajta szép sorjában:

 

1. kérdés kivonata: Mit szól az SE (SOTE) szenátusának döntéséhez?

-Válasz: "Örülök, hogy a törvények mindenki számára egyformán vonatkoznak, nincs kettős mérce, és erősíteni kell az embereknek a hitét a törvényekben és az intézményekben. Én mint köztársasági elnök egy intézményt vezetek, amiben fontos, hogy az emberek bízzanak, és érezzék annak az erejét, hogy én képviselem az országot, az alaptörvény előírásai szerint, és minden fórumon kiállok értük."

- Én erről ezt gondolom: Ez az egész ügy semmit nem bizonyít annál ékesebben, mint hogy a törvények nem vonatkoznak mindenkire egyenlő mértékben. Ha egy intézmény vezetőjéről bebizonyosodik, hogy doktori fokozatát kutatói munka végzése nélkül, lopással szerezte, azt a törvények értelmében eltávolítják, ha egyébként erkölcsi érzékének hiányában magától le nem mond, ugyanis méltatlanná válik annak vezetésére. Ha ez így van, akkor neki is távoznia kellene, de nem teszi. Orbán Viktor ugyan kinyilatkoztatta, hogy a Köztársasági Elnök személye sérthetetlen,  de ahhoz, hogy az állampolgárok egy bármilyen hivatalban bízni tudjanak, az kell, hogy tudják, hogy a rájuk érvényes törvények kiemelten érvényesek az adott hivatal dolgozóira, még inkább a vezetőjére. Schmitt Pál látványosan nem állt ki minden fórumon a polgárok jogaiért, minden törvényt aláír amit elé tesznek, függetlenül attól, hogy az mennyire csorbítja az állampolgárok jogait. Ha valóban egy kicsit is kiállna az érdekeinkért, - ahogyan azt dr. Sólyom László Köztársasági Elnök Úr tette - akkor törvények sorát küldte volna  Semmiféle bizalmam nincs ezek után a Köztársasági Elnöki Hivatalban, amíg ilyen kaliberű emberek vezethetik azt.

 

2. kérdés kivonata: Marad, vagy lemond ebben a helyzetben?

-Válasz:  "Nincs összefüggés véleményem szerint bár sokan így értelmezik, hiszen ne felejtsük el, hogy én 20 éve írtam - mint hallgató - egy kisdoktori dolgozatot, a legjobb tudásom, és szándékom szerint. Szüleimnek fogadtam meg egyébként, - édesanyámnak - hogy majd még egyszer én is doktor leszek. Megírtam a dolgozatot, az egyetem, - a TF - biztatott, hogy ez a téma érdekes, ezt érdemes feldolgozni. Akkor már 7 éve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja voltam, - zárójelbe teszem olimpiai bajnok - és a megválasztott MOB elnök. Tehát elég sok okom volt rá, hogy hozzájáruljak egy kicsit a tudomány oldaláról a sporttársadalom tudásához. Nos, a legjobb tudásom szerint megírtam a dolgozatot. Kijelölték az opponenst, és a konzulenst számomra akik a tollamat - hogy így mondjam - vezették. Nem kaptam más instrukciót mint azt, hogy biztattak. Az előopponensi vélemény is pozitív volt, ezért tudtam beadni a dolgozatomat. Ott még az utolsó pillanat volt, hogy mondhatták volna, hogy "Ácsi, nem így kellett volna írni, többet tegyél idézőjelet, vagy írd az oldalak aljára, hogy kitől származik ez és ez". De miután az akkor, - hangsúlyozom, 20 évvel ezelőtt írógépekkel írtuk a dolgozatokat, - ez bevett szokás volt, hogy a dolgozatnak a legvégén van egy úgynevezett bibliográfia, egy forrásjegyzék, hogy kitől idéztünk. Megismétlem, - mert itt becsületbeli kérdésről van szó - és ezért adom ezt az interjút, és találom nagyon fontosnak, hogy nem kívántam senki szellemi termékét magaménak deklarálni. Föltüntettem a forrásokat, követtem az útmutatásokat, nem én készítettem a doktori szabályzatát a TF-nek. Én egy egyszerű hallgatóként viselkedtem, és amikor az egészen túl voltam, summa cum laude minősítést - hozzáteszem, hogy 3 órán keresztül a szóbeli vizsgáimat is letettem hat tagú bizottság előtt, tehát egy olyan teljesítmény volt, hogy jó érzéssel dőltem hátra, hogy ez egy becsületes, ha tetszik férfimunka volt. És hozzá kell tennem, hogy ez becsületes volt 5 év múlva, 10 év múlva, 15 év múlva ez a kisdoktori dolgozat. Nem nagyon használtam, se anyagi se erkölcsi előnyöm nem származott belőle, de hát mégiscsak jogom volt használni. Néhány aláírásnál a doktori szót használtam, most is Köztársasági Elnökként is használtam, mind a mai napig - hozzáteszem. 

- Én erről ezt gondolom: Igenis van összefüggés. Ez erkölcsi kérdés. Ha nem ismeri fel, az még rosszabb. Ha az édesanyjára hivatkozik, akkor azt is végig kellene gondolnia Schmitt úr, hogy ő mit szólna ehhez a kutyakomédiához, amit most véghezvisz? Doktori disszertációt természetes, hogy mindenki a legjobb tudása és képességei szerint ír, erre nem kellene hivatkozni. (Általában véve mindenkinek a legjobb tudása és képességei szerint kellene végeznie azt amit csinál, a Köztársasági Elnöknek is. Ezen is el kellene gondolkoznia.) Az hogy valaki eközben mi mást csinál, és hogy milyen sportteljesítményei vannak, a doktori disszertáció szempontjából indifferens, főleg ha nem kapcsolódik szorosan a dolgozat tárgyához, ezzel nem kellene takarózni, vagy indokolni, vagy szépíteni/csúsztatni.A doktori szabályzatot a doktorandusznak ismernie kell, gyenge érv, hogy nem ön írta. A szabály nem ismerete nem ment fel a be nem tartásának következményei alól. Az hogy ezt a dolgot nem hánytorgatták 20 éven keresztül, nem jelenti azt, hogy akár egy percig is becsületes lett volna. Nem érdekel senkit, hogy ki és milyen célból vette ezt most elő. Az hogy az egyetlen kölcsönözhető példányt sem másolni sem kölcsönözni nem lehetett, és még el is tűnt, - Nahát, ez hogy lehet...-  nagyon is jól mutatja, hogy valakik azért csak tudták, hogy azért mégsem volt ez annyira becsületes és férfimunka. Akkor erről talán ennyit. Használta, mert amióta a nevét ismerem ott volt előtte a dr. A közalkalmazotti bértáblán anyagi előnyt jelent a doktori fokozat, tehát igenis származott belőle anyagi haszna, valamint erkölcsi haszna is, mert a köztudatban az a hit él, hogy egy doktori fokozat mögött komoly elvégzett munka fekszik. Ne devalválja ennek értékét, felháborító. Ön jogtalanul erkölcsi és anyagi haszonhoz is jutott ez által a doktori fokozat által, ne hazudjon egy ország szemébe. Egyszerűen vérforraló ez a cinizmus és az emberek hülyének nézése, akiknek önnek a Köztársasági Elnökeként kellett volna viselkednie végig, mióta betölti ezt a posztot.

 

3. kérdés kivonata: Miért hallgatott mindeddig?

-Válasz:  Én bíztam benne, hogy ezek a dolgok kikerülnek. Én azt mondtam: fölállítottak egy tényfeltáró bizottságot, azt nekem tiszteletben kell tartanom. Ennyit nyilatkoztam. Hogy megvárom az eredményét, és bármi lesz az eredmény, elvárom másoktól is, hogy ezt tartsák tiszteletben. Öt ember dolgozott két hónapon keresztül. 1250 oldalt - vagy mennyit - írtak tanulmányt a kétszázhúsz oldalas dolgozatról. Nos, én tiszteletben tartom, mert ők a végkövetkeztetésben azt írták, hogy tartalmilag és formailag megfelelt a dolgozatom. Voltak benne hiányosságok, de ezt annak is betudják, hogy a konzulensem és az opponensem nem hívta fel rá a figyelmet. Na, hát őket szeretném a legkevésbé bántani. Sem a TF-et...

- Én erről ezt gondolom: Alig győzött hallgatni az ügyben, és mindent megtettek annak értelmében, hogy akadályozzák a kipattanását. Nyilatkozatok hangzottak el, ahol bulvárkacsának nevezték a hírt, és hasonlók. Ne ferdítse el a tényeket. Nem nyilatkozott tudtommal semmi hasonló tartalmút, csak tegnap Dél-Koreában örömködött, hogy jaj de jó, nem vették el a doktorimat, azt hitte hogy megúszta, súlyos pofára esés ez, el kellene fogadni. Nem tartja tiszteletben a legkisebb mértékig sem annak az öt embernek a munkáját, hiszen azon élcelődik, hogy egy kétszázhúsz oldalas dolgozatról 1250 oldalt tudtak írni... - Akár hozzá is tehette volna, hogy "Hát micsoda idétlen okostojáskodás ez már?" - A végkövetkeztetésben az is szerepel, hogy mindazon formai hiányosságok amik benne voltak, alkalmatlanná teszik arra, hogy a dolgozatot doktori disszertációként el lehessen fogadni. Akár felhívták rá a figyelmét, akár nem. Ezt egyébként magától is tudnia kellett volna, ha elolvasta volna a szabályzatot. Az konzulens pedig nem fogja hülyének nézni a doktoranduszt, amikor már a középfokú oktatási intézményekben írt leadandó dolgozatoknál, vagy az egyetemen - ahol tömkelegével kellett gondolom ilyeneket leadnia - is számon kérik a hallgatón/tanulón az irodalomjegyzéket. Kit akar hülyének nézni? Pont azokat bántja egyébként ezzel, akiket olyannyira nem akar bántani. Akár le is hülyézhette volna őket így felvételről. Szánalmas.

 

4. kérdés kivonata: Nem felel meg az akkori szabályzat valahanyadik szabályának "D" pontjának, mi szerint tudományos kutatást vagy gyakorlatban hasznosítható rendszerezett tudást kell közreadnia a dolgozatban. Hogy is van ez?

-Válasz:  Én örülök hogy ezt beidézte, ez egyszerűen csak úgy elsiklott. Ha egy magyar mondatban két feltétel van, és "vagy"-gyal van elválasztva, bármelyiket teljesítem, a feladatot teljesítettem. Én úgy gondolom, hogy ez a dolgozat a társadalom számára hasznos, és új ismereteket tartalmazott, legalábbis használható ismereteket, hiszen később én magam is sokat használtam mint NOB tag. Éppen a magyar sportágak, adott esetben veszélyben lévő magyar sportágak védésére, és megtudták a magyar sportági szövetségek, hogy milyen alapon kerülhetnek be, vagy ki a mindenkori olimpiai játékok programjáról. Úgyhogy ez egy fontos szempont volt, ez elsikkadt, hogy én leginkább a második részét teljes mértékben teljesítettem.

- Én erről ezt gondolom: Egy külföldi tanulmány magyar nyelvre való lefordítása csak fordítói munka, ez akkor is igaz, ha öt tanulmánnyal tesszük ezt meg, és egy tanulmányba ezt beemeljük. Ez önmagában még nem doktori címet érő tudományos munka, főleg ilyen csekély hozzáadott saját értékkel. Ezt minősítették a döntéssel Schmitt úr. Attól hogy erősen gesztikulál, ez még nem védhető jobban. A fenti célokra ugyanúgy használhatta volna a Georgijev féle tudományos kutatást is, és az legalább hiteles lett volna. Ez vert helyzet, legalább ne büszkélkedne vele, hogy végighaknizta más munkájával a fél világot...

 

4. kérdés kivonata: Annakidején kért véleményt a NOB-tól, akik azt a választ adták, hogy az eredeti tanulmány mint olyan a NOB szellemi tulajdona, szabadon felhasználható. Jelenleg tudja, hogy mi ennek a státusza?

-Válasz: Az az igazság, hogy az én lelkiismeretem, az tiszta. Én ezt a dolgozatot a legbecsületesebb módon, a legjobb tudásom szerint készítettem. Azzal, hogy én feltüntettem többek közt a Georgijev sportkutatót és sporttörténészt, - akit egyébként jól ismertem, személyesen ismertem, ott dolgozott a NOB-ban, egyébként a NOB-tól kapott erre ösztöndíjat, hogy ott kutasson - én úgy éreztem, hogy én eleget tettem a kötelességemnek.Tehát nem kívántam az ő szellemi termékét magaménak feltüntetni. Ott volt a neve, méghozzá első helyen volt a neve, megkerülve minden meggondolást, első. Hiszen őtőle idéztem a legtöbbet. De az ő tudása is köztudás volt már, hiszen ő is kutatott jegyzőkönyvekből, olimpiai játékok eredménylistájából, tehát olyan forrásokból ami mindenki számára közkincs. Tehát én nem mondom, hogy új értékeket állítottam elő, de azt, hogy amit, mindent amit összeállítottam, végül a társadalom hasznára hasznos volt, ahhoz igenis ragaszkodom.

- Én erről ezt gondolom: Az alapján amit válaszolt, meg vagyok lepve, hogy a lelkiismerete tiszta. (Vagy nincs is?) Georgijev a tanulmányát igaz hogy bárki által hozzáférhető adatokból állította össze, de ahhoz könyvtárba kellett járni, és kutatni kellett hónapokon, esetleg éveken keresztül, hogy ezeket az adatokat táblázattá és egységes szerkezetű tanulmányokká állítsák össze. Hát ne mondja már nekem senki, hogy egy ilyen munkából 180+ oldal szó szerinti átemelése tudományos munka, vagy valaminek a rendszerezése. Hát azt hiszi, hogy teljesen hülye itt mindenki? Hiába ingerült, ez másolás. Ez nem tudományos rendszerezés, csak copy paste, még ha írógéppel is csinálják. Az én hasznomra pedig egyébként ez semmiben nem vált, és általában véve is meg fogom nézni, hogy a világon hány tudományos munkában említik forrásként a Schmitt-féle doktori disszertációt, és hány helyen a Georgijev féle tanulmányt. Van tippem az eredményről, de még ha nem is az jön be, hogy hívják azt a tudóst, aki más eredményeivel tart sajtótájékoztatót?

 

5. kérdés kivonata: Az SE (SOTE) szenátusa úgy véli hogy elveheti öntől a doktori címét. Mi történik most?

-Válasz:  Ők úgy vélik, hogy elvehetik, sőt ahogy olvasom el is vették. Nem esett jól, hogy én Szöulban képviseltem az országot, Szöulban tárgyaltam meghatározó gazdasági emberekkel, egy meghatározó nukleáris biztonsági világkonferencián szólaltam fel. A koreai elnökkel tárgyaltam gazdasági és együttműködési kérdésekről, ezen közben itt egy gyorsított eljárással, - úgy, hogy engem meg sem kérdeztek. Már bocsánatot kérek, van ez a mondás, hogy "Audiatura tartara pars.", hogy halgattassék meg a másik fél is. Ez több ezer éves mondás. Hát annyit elvártam volna, hogy a szenátus megvár. Hova volt ez a nagy sietség? Egy napot kellett volna, hogy várjanak, becitáljanak, ahogy most önöknek elmondhatom, elmondtam volna nekik is, hogy hogy képzelem ezt az egészet. Hát, hogy ők elveszik a kisdoktori címemet, lelkük rajta. Én nem fogok velük vitatkozni. Én magam is visszaadtam volna hogy ha kell, nem használtam, nem annyit használtam, hogy én ezzel kérkedtem volna, és hogy anyagi előnyöm egyáltalán soha nem származott belőle, vagy erkölcsi előnyöm. Viszont be fogom bizonyítani, hogy van még bennem kitartás, mint volt olimpiai bajnokban, és most hetven évesen be fogom bizonyítani, hogy képes vagyok egy mostani nagyon nehéz kritériumoknak megfelelő dolgozatot, egy úgynevezett Phd dolgozatot írni. Így is megszerzem a doktori fokozatomat, már az új követelményeknek megfelelően, abban a témában amiben most már otthon vagyok, hiszen több mint 15 éve vezetem a MOB-ban a "Környezetvédelem és Sport" bizottságát. "Föld-díjat" kaptunk az ENSZ-től, ebben a témában anno. Zöldítjük a játékokat, fölhívjuk a fiatalok figyelmét a természet szépségére és gazdagságára, védelmére. És ma már nem csak olimpiai játékokat, minden más sportversenyt is egy kicsit ilyen "zöld-szemmel" próbálunk, hogy szervezzenek, hogy minél kevesebb káros hatása legyen a világsportversenyeknek.Ezt én most már 30-29 éve vagyok a NOB tagja, a fejemben erről nagyon sok van, világkonferenciákat vezettem, igen sokat publikáltam, le fogom tenni az asztalra, remélem, hogy ezt is - úgy, ahogy 20 évvel ezelőtt is gondoltam - új értéknek tartják majd, és hasznosnak.

- Én erről ezt gondolom: Mi van? Még nekünk áll feljebb? Azok az emberek - akiket buzgómócsinggá próbált degradálni korábban - elég sokat dolgoztak azon, hogy a szenátus elé terjesszék az anyagot, akiknek aztán a saját tiszta lelkiismeretük, és az SE (SOTE) érdekében helyesen kellett dönteniük, magyarázkodás, és ehhez hasonló burkolt fenyegetések nélkül is meg KELLETT tudniuk hozni a döntést. Az hogy Szöulban volt, csak körülmény. A botrány már akkor megvolt, amikor oda kiutazott, talán tetszett volna nem kiutazni, és a saját hitelességét többre becsülni. Biztos lett volna másvalaki aki képviselte volna hazánkat, és a résztvevők is megértették volna, hogy egy ilyen, az ország ennyire fontos emberének hitelességét érintő kérdés felmerülése mellett a döntés megszületéséig a saját és az ország jó hírének megőrzése érdekében nem vállal külföldi közszereplést. Hiszen reggel úgy is megtudja a világ legkésőbb, már az a része, aki tegnap délután nem tudta meg. És rajtunk fognak röhögni, hogy itt még ezt is lehet. Amit pedig az új doktorijáról hadovált egyrészt hiszem ha látom, de inkább mondjuk számon kérném majd, másrészt bokros teendői mellett kíváncsi vagyok hogy lesz rá ideje, harmadrészt pedig kíváncsi vagyok hogy a szükséges kutatómunkát hogyan, vagy inkább ki fogja mögé tenni. Ne ritka hogy több évbe telik. Kinek beszél? Aki ért hozzá kiröhögi, aki nem, meg úgy sem tudja miről van szó, csak azt látja, hogy ha nem fog menni. Negyedrészt nem szép dolog előre nyomást gyakorolni, ez bizony hatalommal való visszaélés, ötödrészt pedig ha én egyetemi oktató lennék, dafke csak azért is nagyon megnézném ez után, hogy mi honnan származik abban a tanulmányban, vagyis azt ami 20 éve volt, nem lehet még egyszer elővezetni, kutatni kell, és a kör bezárult. A mondás pedig helyesen: "Audiatur et altera pars!" Azért szép próbálkozás volt.

 

6. kérdés kivonata: Önt mint embert is megbántották. Nem perel?

-Válasz:

Nézze... A Köztársasági Elnököt nem lehet perelni. Akkor én sem perelek. Ez így fair... Nem perelek, de érvelek, most is, önök segítségével. Most mindenki megtudja, hogy tisztességesen jártam el, és hogy a becsületemen nem eshet csorba. Ezt sem mint Köztársasági Elnök, sem mint Schmitt Pál, sem mint olimpiai bajnok, sem mint aki tiszteli a szabályokat, és azt betartja és betartatja mindenkivel, ezt én nem tehetem meg. Kiállok az igazamért, de pereskedni nem fogok. Elsősorban kiállok az igazamért, mert meg kell védenem magát a TF-et is, a második alma materemet. Meg kell védenem a témavezetőimet, hiszen ők is jóhiszeműen jártak el, az akkori szabályoknak megfelelően. Most őket is támadják. Ezt akarnám legkevésbé. 20 évvel ezelőtt ez volt a szabály, csináltunk egy dolgozatot, én azt megvédtem summa cum laude, és a legkiválóbb minősítést kaptam, én ezzel nem kívánok többet foglalkozni. A baj az, hogy sem az előopponensi vélemény, sem az opponensi vélemény, sem a jegyzőkönyvek nem kerültek nyilvánosságra. Tehát nem volt ott ki megvédjen. Én hallgattam, azt mondtam, hogy előbb-utóbb az igazság győzni fog. Hát most már ott vagyok, hogy miután becsületbéli ügy, - így egy személyben most már Schmitt Pálként és Köztársasági Elnökként is - maximálisan kiállok saját magamért és az igazságért.

- Én erről ezt gondolom: Biztos nem volt álmos kismacskás, meg kiskutyás vágókép, romantikus hegedűszólóval. Először is derüljön ki, hogy Schmitt Pálként jogosult-e a doktori cím viselésére, vagy sem. Aztán ha nem, tartson önvizsgálatot, hogy etikailag alkalmas-e Köztársasági Elnöknek. Az hogy egy dolgozatot meg tud védeni akár így akár úgy, nem számít ha az a dolgozat nem az ő munkája. Arról beszél, hogy nem akarja a TF-et, meg az opponenseit lejáratni, holott folyamatosan azt teszi. Kik "csináltuk" azt a dolgozatot? A doktorandusz "csinálja" az opponens opponál, a konzulens konzultál. Abban segítenek, hogy a doktorandusz a képességeihez mért legjobb teljesítményt nyújtsa, nem a kezét fogják írás közben. Egyes szám harmadik személy innen, első onnan nézve. Jó hogy nem ők javasolták, hogy tegye ezt. Szerintem az igazság győzött, szégyen, hogy nem akar együtt élni vele. Ha az elején elválasztotta a pozíciót, ne mossa össze magával a végén. Miféle ócska manipuláció ez megint? Egyébként meg magánemberként a sérelem orvoslásának módja a polgári per. Ha úgy érzi neki van igaza, tessék perelni, az igazság győzni fog, ebben hisz úgy is. Vagy nem mer?

Címkék: magyarország schmitt közt. eln.

Szólj hozzá!

Bóvli.

Obskurus 2011.12.21. 23:03

Tisztelt Kormány, Tisztelt Miniszterelnök Úr, Tisztelt Nemzetgazdasági Miniszter Úr!

Maguk mind senkiházi hazug alakok.

Önök a választási kampányukban lehazudták a csillagot az égről, csak hogy hatalomra juthassanak.

A hazugsággal szerzett hatalmukat arra használták fel, hogy lerombolják Magyarország demokratikus államberendezkedését, és hogy a saját minél korlátlanabb hatalmukat bebetonozzák.

Alkotmányba iktatták a hibásan szabályozott jövő gazdaságát, amely ellehetetleníti az önök után következő kormányokat. Átírták a választási rendszert, hogy az minél jobban szolgálja az önök érdekeit.

Óriási dilettantizmussal nyúltak mindenhez amihez hozzáértek, és minden, amit megmásítottak, nyugodtan kijelenthetjük, hogy rosszabb lett.

Kisöpörték a padlást, elszedték a nyugdíj megtakarításainkat, megzsaroltak, mégsem léptünk vissza sokan, de a végén mégis elszedték, és nem úgy használják fel, ahogyan kellett volna. Ha előre megmondják hogy mire, és jól használják fel, önként odaadtuk volna, de nem, önöknek hülyének kellett néznie bennünket.

Felháborító a cinizmusuk, és az arroganciájuk. Ahogyan az a mindenre alkalmatlan Selmeczi Gabriella belehazudja beleselypíti a kamerába, hogy ők megvédték a nyugdíjakat.

Miből lesz nyugdíjunk? Hol van a pénz, amiért megdolgoztunk?

Nincs elfogadható válaszuk semmire. És ezt már tudják mindenhol a világon.

Ideje lenne elkezdeni kocogni az ellenkező irányba fiúk... Ebből komoly baj lehet.

Címkék: fidesz magyarország elkúrtuk

Szólj hozzá!

Nem hagyunk hátra senkit?

Obskurus 2011.11.20. 22:03

Egészen elképesztett Matolcsy ma esti nyilatkozata, ahol képes volt egy csata megnyeréseként hazudni aposztrofálni, hogy szégyenszemre vissza kellett kuncsorogni az IMF-hez, mert bolondok gyülekezete csinál gazdaságpolitikát Magyarországon. Ezek teljesen hülyének néznek mindenkit?

 

De valójában nem erről akarok írni, hanem egy másik kényes témáról, szerintem fel fogják kapni..

Volt (sajnos van) egy politikusunk, aki képes volt puszta politikai haszonszerzés céljából a szomszédos országokba szakadt magyar kisebbséget belemanőverezni egy nagyon szar helyzetbe.

Konkrétabban a szlovákiai magyar kisebbrégről van szó, akik a mindenkori szlovák vezetés miatt most nagyon meg fogják szívni. Legalábbis egy részük.

Az első és második világháború után belekerültünk abba a helyzetbe, hogy az ország területeinek egy része, az ott élő magyarokkal együtt más országokhoz került. Igazságtalan döntés, de ez már lassan 100 éve így lesz, és nem tudtunk ezzel a helyzettel semmit sem kezdeni. Sem megmásítani, és ami a legszomorúbb, nem tudtuk feldolgozni sem.

Az ott élő magyarok rendes, dolgos magyar emberek, akik szeretnének élni. Értük a legtöbbet a azzal tudnánk tenni, hogy olyan politikát folytatnánk, amivel könnyíteni tudnánk a helyzetüket, hogy ne érje őket hátrány abból fakadóan, hogy felvállalják magyarságukat.

De azt úgy nem lehet elérni, hogy üzengetünk, bunkózunk erre az ottani politikusok visszaüzengetnek és bunkóznak. El kellene jutni odáig a XXI. században jutni, hogy kultúremberek módjára viselkedjenek egymással azok az emberek, akik egy-egy országot hivatottak vezetni. Értem ezt ugyanúgy a szlovák és a magyar oldalra is.

Még a franciák és a németek is rendezni tudták egymással a viszonyukat, csak mi vagyunk képtelenek erre?

Az átlag magyar ember, és az átlag szlovák ember is csak él, és dolgozik, amíg egymás ellen nem uszítják őket.

Visszakanyarodva az elejére, a választási kampányban Orbán Viktor, és a Fidesz megígérte a magyar állampolgárságot a magyar kisebbségeknek. Anélkül tette mindezt, hogy a környező országok bármelyikével is egyeztette volna mindezt. Majd a megválasztásuk után gyorsan át is tolták a parlamenten a törvényt. A szlovákok pedig megtették az ellenlépéseket.

Oké, hogy a szlovák politikusoknak is elkezd egy ideg rángani az arcukon (legalábbis egy részüknek biztos), amikor a magyar kérdésre terelődik a szó.

A Fideszes politikusok megígérték nagy hanggal, hogy senkit nem érhet hátrány amiatt, mert felvállalja magyar állampolgárságát.

Ma hallottam a rádióban, hogy egy Boldoghy Olivér nevű komáromi vállalkozó már el is vesztette szlovák állampolgárságát, Szlovákia megunta a huzavonát, és véget kíván vetni az ügynek.

Boldgoghy Olivér, és még sokan mások, akik eztán jönnek majd áldozatok. Becsületes Magyar emberek, akik hittek. Elhitte a mi vezető politikusainknak, hogy amit mondanak az igaz, és nem beszélnek hülyeséget, ne adj Isten hazudnak. Áldozata annak, hogy hitt valamiben, és idealista módon megtette, amit nagyon sokan mások nem mertek megtenni ott. Tudom az is szégyen, hogy olyan a helyzet, hogy sokan nem merhetik ott ezt megtenni, de az is a következménye valaminek. Ő, és mindenki aki ebbe a helyzetbe kerül majd emiatt, felépített ott egy életet, és amikor azt mondták neki, hogy tedd meg, akkor ő hitt, és megtette, és ezért most földönfutó lesz belőlük, elveszíthetik mindenük. Ki fogja ezért őket kárpótolni? Nem csak az anyagi javakért, hanem egy életért? Minden percért, amit ez az ügy elvesz tőlük?

 

Innen könnyű beszélni, és nehéz felfogni, hogyan lehet az ott, de nem tudom van-e nagyobb szégyen annál, mint valakit felbuzdítani egy ügyre, és aztán elfeledkezni róla.

 

Kérdem én a Fideszes politikusoktól és a Jobbikosoktól akik ezt megcsinálták:

Tisztelt nemtelen, hazug, senkiházi Képviselő, és Miniszter Urak!

Hát erre tanította magukat az édesanyjuk? Nem szégyellik magukat egy kicsit sem amiatt, amit ezekkel az emberekkel tettek? Engem arra tanítottak, hogy becsület csak egy van, ha azt eljátszom, nem lesz másik, és maguk már csak ezzel az egy üggyel eljátszották a magukét, nem beszélve a többiről.

Hát tudnak maguk hazamenni az édesanyjukhoz, és a szemébe nézni? Vagy egyáltalán a tükörbe? Nem szégyellik magukat egy kicsit sem?

Úgy is szeretik emlegetni a mostanság nagyon trendivé vált Wass Albertet. Hát ajánlom önöknek olvasásra a "Magukrahagyottak" című könyvét.

Szégyelljék magukat, szar alakok!

Címkék: fidesz magyarország szlovákia jobbik

Szólj hozzá! · 2 trackback

És akkor most merre tovább?

Obskurus 2011.11.18. 11:39

Az elmúlt napokban már nagyon lehetett érezni, hogy valami lesz. Vagy darabokra hullik minden az országban, - ez egyébként még ezek után is megtörténhet - vagy viszakozik a kormány.

Kicsit arra hasonlított nekem az egész, mint amikor egy vonat rohan a szakadék felé amin mindenki részeg, de az utolsó pillanatban, valaki egy józan pillanatában mégis meghúzza a vészféket. Az majd kiderül, hogy van-e még elég fékút, vagy már mindegy.

Kíváncsi vagyok arra, hogy ki kivel egyeztetett mielőtt felhívta az MTI-t, egyáltalán volt-e egyeztetés a két politikus között aki ezt az országot tulajdonképpen vezeti, vagy egyikük egyszerűen bepánikolt. A jelen nekem azt mutatják, hogy ez pánikreakció volt, még ha ez az elmúlt másfél év egyik - a kevésből - olyan lépése ami valóban az ország érdekeit szolgálja. Mint érdekesség az is érdekelne, hogy végül kettejük közül ki tört meg. Ugyanis az a másikat is minősíti.

Az hogy ezzel a kormány a hitelességét elveszítette tulajdonképpen lényegtelen, mert még mindig mögöttük van a kétharmados többség, és azt láthatóan azt csinálnak amit akarnak. Ami egyik nap kék, arra másnap arcrángás nélkül mondják rá, hogy piros, és az mindig is piros volt, nem is értik hogy azt mi miért nem láttuk, és különben is, ezt értünk teszik. (Már kommunikálják is, hogy ez jó, és erősödik a forint, később pedig majd, hogy ez mekkora siker.)

Ideje megvonni a mérleget, és elgondolkodni azon, hogy merre tovább.

A padlás kisöpörve, és a párnacihából elrekvirált pénz elkocsmázva. A mozgástér teljesen beszűkült, nincs is miből, és az várható, hogy az IMF kőkemény feltételeket fog szabni, efelől ne legyenek kétségeink. Megszorítások lesznek.

Ami kérdés, hogy folytatódik-e tovább ez a cirkusz, vagy belátják, hogy hülyeségeket csináltak eddig egyre-másra, és elkezdik-e másfél év után azt csinálni, amit kellett volna, és ha igen, akkor ennyi elpuskázott lehetőség és feleslegesen elköltött pénz után mire lehet menni a maradékkal, és mennyire fogja megérezni az ország tántorgó gazdasága.

Vagyis ez sem kérdés már, nagyon meg fogja érezni, a kérdés inkább az, hogy merik-e tenni, vagy tovább folytatódik az alkotmányos őrület?

Illetve hogy milyen személyi változásokat fog mindez eredményezni? Ennek ismét fontos üzenete lesz, de ezzel kapcsolatban sem vagyok optimista.

Mindenki megunta már, hogy huszonéve hallgatjuk, hogy most rossz, de ha még most, csak pár évig meghúzzuk a nadrágszíjat, akkor majd jó lesz. Abban igaza volt Kövér Lászlónak, hogy a Fidesz ar ország utolsó lehetősége, de ezzel a lehetőséggel rosszul éltek, mint ahogyan a kialakult helyzet mutatja, és romokat hagynak maguk után.

Ha ez csak hozzá nem értés, az rossz, ha még tudatos is volt, akkor az bűn. A hangosan ígérgetett elszámoltatásnál ezt is figyelembe lehet majd venni.

Mindenkinek megvan a maga elképzelése arról hite szerint, hogy a továbbiakban egy milyen kormánynak kellene kormányoznia az országot, majd kialakul, de addig marad a csalódottság, kiábrándultság és a düh kinek-kinek habitusa szerint.

Címkék: fidesz jövőkép Magyarország

Szólj hozzá!

Európai Egyesült Államok kontra bármi más

Obskurus 2011.11.17. 04:19

Megjelent a Mandineren egy elég jó cikk a német öntudat újraébredéséről, és a lehetséges jövőképekről.

Jelen írás különösebb forrásanyag átnézése nélkül készül idő hiányában, így pusztán spekulációnak minősülhet, de szerintem olyan témakört boncolgat, amit mindenképp érdemes átgondolni, tekintve, hogy az elkövetkezendő 50-70 évre meghatározza hazánk geopolitikai és gazdasági szerepét.

Mivel egy ideje ezt már én is mondogatom az ismerőseimnek, érdemesnek tartom tovább gondolni a felvetett lehetőségeket jelenlegi "Pártunk és Kormányunk" tevékenységének fényében.

Az idézett cikkben leírtak alapján hazánk mindig is erősen függött a német gazdaság teljesítményétől, illetve a német fogyasztástól (értve ez alatt azt az időszakot, amikor épp nem a legvidámabb barakk voltunk).

Az európai mozgások - legalábbis számomra - azt mutatják, hogy számolnak velünk, valamilyen módon, legalábbis vannak terveik. Illetve számolnának, ezt később kifejtem.

Jelenleg amennyire én látom a világ új erővonalak mentén kezd el újra polarizálódni, illetve átalakulóban vannak a válság kapcsán a függőségi és erőviszonyok. Lásd az USA esetében a háttérből keletről húzgálják a zsinórokat, elég nagy mennyiségű kínai pénz forog az USA gazdaságában, ami miatt mindkét félnek főhet is a feje rendesen. (Ez egy külön írást megérdemlő konfliktushelyzet, amiről írtak is már, és remélem írnak is még majd.) Ez egy elég érdekes függőségi viszonyt, ugyanakkor törésvonalat is jelent a két földrésznyi állam között.

Ennek a helyzetnek két lehetséges fő nyertese lehet, egyrészt az újra magára találó orosz állam, valamint Európa, amennyiben sikerül létrehozni egy olyan egységes államszervezetet, amely képes a pillanatnyi gazdasági és politikai helyzetekre hatékonyan, összehangoltan, és legfőképpen gyorsan reagálni.

Ezt a soha vissza nem térő lehetőséget látta meg szerintem Angela Merkel a válságban. Szokták mondani, hogy az olyan helyzetek mint a mostani válság, fájdalmasak, viszont lehetőséget adnak olyan változtatások megtételére, amelyek egy hibásan működő gazdasági rendszer belső struktúráinak átalakulását, és a rendszerben rejlő hibák kijavítását szolgálják. (Ezeket a lépéseket nem teszi meg országunk 20 éve és most sem, pedig nálunk folyamatosan helyzet volt eddig is.)

Az központi mag országai (Németország, Franciaország, Benelux államok, talán Dánia), illetve a gazdasági érdekek alapján az eurozónából lassan kihulló vagy megmentett államok fogják alkotni a -hírek alapján lassan elkerülhetetlenül megvalósuló - európai államközösség gerincét. (Egyes találgatások szerint Németország és Franciaország a háttérben már meg is kötötték a maguk kis megállapodását, és erre mutatnak Nicolas Sarkozy nyilatkozatai is, de hát ez már csak így szokott lenni az ilyesminél, aki előbb van ott ,annak több fog jutni) Ebbe az én elképzeléseim szerint bele fog tartozni még Olaszország is, politikai és gazdasági okok miatt is. Azon, hogy ez a német hatalmi törekvések újbóli felerősödése, vagy minek a következménye szép gusztustalanul el lehet csámcsogni, mint ahogyan a Mandineres cikkben idézik is - én nem akarom megtenni, szerintem gusztustalan megnyilvánulás volt.

A mi felelősségünk, azaz a mindenkori kormányunk felelőssége ezen a ponton abban áll, hogy azt a döntést, hogy hová fogunk tartozni, a legjobb tudása alapján hozza meg, objektívan kiértékelve a választható lehetőségek gazdasági és társadalmi előnyeit és hátrányait.

(Innen jön az elfogult rész.)

Sajnos számomra az elmúlt másfél év történései azt mutatják, hogy erre a jelenlegi kormány nem képes, illetve az általuk képviselt irányvonal nem abba az irányba mutat, ami szerintem hosszú távon az ország érdekeit szolgálja. A rövidtávú kilátásokról szinte értelmetlen beszélgetnünk, mert az ahogy most kinéz, mindenképpen szívás lesz, a rendelkezésre álló puskaport (manyup pénzek) még a sötétben össze-vissza ellövöldözték, mielőtt látni lehetett volna az ellenséget.

A környező országok közül tőlünk északra úgy látom, hogy a maga módján mindenki meghozta a döntést, hogy melyik jövőbeni érdekszférába kíván tartozni, Lengyelország, Csehország és Szlovákia az integrálódás útjára lépett, és jóval előttünk is járnak.

Mi pedig szerintem pont az ellenkező irányba tartunk, az Európai Unió minden igyekezete ellenére is.

De nézzük csak meg, hogy mi várhat ránk a két lehetséges kimenet esetén. Itt újra megjegyzem, hogy én elfogult vagyok ebben a témakörben, nem szeretnék és nem szeretek/szeretnék egy orosz rendszerű demokráciában(?) élni.

Azt a lehetőséget, hogy ebben a helyzetben függetlenek tudjunk maradni, nagyjából ki is zárhatjuk, mi nem vagyunk Svájc, ahol évezredes hagyományai lennének a semlegességnek - de még inkább a banktitoknak, - és térség közepén mindig is stratégiai helyet foglaltunk el, már csak azért is mert középen vagyunk, mindenképp át kell rajtunk menni, ha valahová légvonalban el akarnak jutni akár nyugatról keletre, akár fordítva. Szóval szerintem muszáj lesz választani, kicsik vagyunk egyedül maradni, vagy két szék között a földre ülni.

Jelenleg ezt a választást beárnyékolja a kormány viszonya az EU-hoz és az, hogy honnan várják a megfeszített munkával összehozott csődtömeg finanszírozását.

Ezek alapján most szerintem az egységes európai államközösség irányából nagy sebességgel távolodunk a keleti érdekszféra irányába.

A demokratikus államberendezkedés szempontjából, illetve a személyi szabadság komfortérzetének luxusa szempontjából mindenképp jobb lenne számunkra az EU, de a hatalom jelenlegi gyakorlói praktikus okokból és önös érdekből a másik irány felé húznak. (Szubjektív vélemény.) Ez nekünk az ország polgárainak nem jó hír.

Én szeretném az életem jogbiztonságban, viszonylagos demokráciában, a szabad akarat tiszteletben tartásával leélni, tegye fel a kezét, aki nem így van ezzel.

Lehet azzal érvelni, hogy csatlósok leszünk az új EU-ban, de kérdem én, hogy a másik oldalon mik lennénk? 40 évnyi tapasztalatunk van arról is, el lehet dönteni, hogy melyik oldalon volt jobb az országnak gazdaságilag és társadalmilag. Másrészt világ civilizáltabb részein az elvégzett teljesítmény alapján ítélik meg az embereket (ezért is tudnak ott elérni eredményeket akik kimennek dolgozni oda, és tényleg akarnak is dolgozni), és ez alapján jelenleg joggal röhög rajtunk a világ, hiába háborog rajta a kormány.

Oroszországban látjuk mi van, a kínai demokrácia pedig a nem létező dolgok szinonimája.

Szóval szerintem át kellene ezt még egyszer gondolni, és a gyermekeink és azok gyermekeinek érdekeit szem előtt tartva kellene ezeket a nagyon fontos döntéseket meghozni.

Címkék: fidesz európa jövőkép

Szólj hozzá!

Az első

Obskurus 2011.11.14. 14:40

Lesz itt minden, ami eszembe jut.

Ki kell írni magamból ezt az országot, mert bele lehet bolondulni.

Élek, dolgozok, mint sokan ebben az országban, - egy részüknél kicsit többet, egy részüknél kicsit kevesebbet, - hogy jussak amire jutok.

És én vagyok érte a hibás, ahogy látom. Rajtunk-rajtam húzzák meg minden elkövetett hibájuk árát.

Ha semmit nem tettem volna érte, nem lenne mit vesztenem, de így van, és nem tetszik, ahogy bánnak velünk, velem.

Eddig szépen befogtam a szám, de ha csak annyit tudok tenni, hogy leírom azt amit gondolok a dolgokról, és azt elolvassák páran, és megvitatjuk, akkor megteszem.

Úgyhogy rajta.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása