Az elmúlt napokban már nagyon lehetett érezni, hogy valami lesz. Vagy darabokra hullik minden az országban, - ez egyébként még ezek után is megtörténhet - vagy viszakozik a kormány.
Kicsit arra hasonlított nekem az egész, mint amikor egy vonat rohan a szakadék felé amin mindenki részeg, de az utolsó pillanatban, valaki egy józan pillanatában mégis meghúzza a vészféket. Az majd kiderül, hogy van-e még elég fékút, vagy már mindegy.
Kíváncsi vagyok arra, hogy ki kivel egyeztetett mielőtt felhívta az MTI-t, egyáltalán volt-e egyeztetés a két politikus között aki ezt az országot tulajdonképpen vezeti, vagy egyikük egyszerűen bepánikolt. A jelen nekem azt mutatják, hogy ez pánikreakció volt, még ha ez az elmúlt másfél év egyik - a kevésből - olyan lépése ami valóban az ország érdekeit szolgálja. Mint érdekesség az is érdekelne, hogy végül kettejük közül ki tört meg. Ugyanis az a másikat is minősíti.
Az hogy ezzel a kormány a hitelességét elveszítette tulajdonképpen lényegtelen, mert még mindig mögöttük van a kétharmados többség, és azt láthatóan azt csinálnak amit akarnak. Ami egyik nap kék, arra másnap arcrángás nélkül mondják rá, hogy piros, és az mindig is piros volt, nem is értik hogy azt mi miért nem láttuk, és különben is, ezt értünk teszik. (Már kommunikálják is, hogy ez jó, és erősödik a forint, később pedig majd, hogy ez mekkora siker.)
Ideje megvonni a mérleget, és elgondolkodni azon, hogy merre tovább.
A padlás kisöpörve, és a párnacihából elrekvirált pénz elkocsmázva. A mozgástér teljesen beszűkült, nincs is miből, és az várható, hogy az IMF kőkemény feltételeket fog szabni, efelől ne legyenek kétségeink. Megszorítások lesznek.
Ami kérdés, hogy folytatódik-e tovább ez a cirkusz, vagy belátják, hogy hülyeségeket csináltak eddig egyre-másra, és elkezdik-e másfél év után azt csinálni, amit kellett volna, és ha igen, akkor ennyi elpuskázott lehetőség és feleslegesen elköltött pénz után mire lehet menni a maradékkal, és mennyire fogja megérezni az ország tántorgó gazdasága.
Vagyis ez sem kérdés már, nagyon meg fogja érezni, a kérdés inkább az, hogy merik-e tenni, vagy tovább folytatódik az alkotmányos őrület?
Illetve hogy milyen személyi változásokat fog mindez eredményezni? Ennek ismét fontos üzenete lesz, de ezzel kapcsolatban sem vagyok optimista.
Mindenki megunta már, hogy huszonéve hallgatjuk, hogy most rossz, de ha még most, csak pár évig meghúzzuk a nadrágszíjat, akkor majd jó lesz. Abban igaza volt Kövér Lászlónak, hogy a Fidesz ar ország utolsó lehetősége, de ezzel a lehetőséggel rosszul éltek, mint ahogyan a kialakult helyzet mutatja, és romokat hagynak maguk után.
Ha ez csak hozzá nem értés, az rossz, ha még tudatos is volt, akkor az bűn. A hangosan ígérgetett elszámoltatásnál ezt is figyelembe lehet majd venni.
Mindenkinek megvan a maga elképzelése arról hite szerint, hogy a továbbiakban egy milyen kormánynak kellene kormányoznia az országot, majd kialakul, de addig marad a csalódottság, kiábrándultság és a düh kinek-kinek habitusa szerint.
